Észak-atlanti Szerződés Szervezete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A NATO zászlaja

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO – 26 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.

A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.

Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává.

[szerkesztés] Tagjai

A NATO országok térképe

[szerkesztés] Alapító tagok (1949)

• Belgium
• Kanada
• Dánia
• Franciaország (1966-ban kilépett)
• Izland
• Olaszország
• Luxemburg
• Hollandia
• Norvégia
• Portugália
• Egyesült Királyság
• Amerikai Egyesült Államok

[szerkesztés] Később csatlakozott államok

• 1952 – Törökország, Görögország
• 1955 – Németország
• 1982 – Spanyolország
• 1999 – Csehország, Lengyelország, Magyarország
• 2004 – Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia

[szerkesztés] Csatlakozásra váró államok

Horvátország, Albánia, Macedónia, Ukrajna, Grúzia,

Horvátország és Albánia 2008. április 3-án meghívást kapott a NATO-ba, de Macedónia a Görögországgal mindeddig nem rendezett névvitája miatt nem. Ukrajna és Grúzia meghívása egyelőre szintén elmaradt.^[1]

Ukrajna és Grúzia csatlakozása ugyanis fordulópontot jelentene a NATO tagsági politikájában. Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia és Hercegovinának békepartnerséget ajánlott a NATO 2007-ben.

[szerkesztés] Semleges országok Európában

Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:

Svájc, Ausztria,

A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia.

Svédország, Finnország, Írország

Az európai semleges országok semlegességének összehasonlítása

[szerkesztés] Legfontosabb Intézményei

[szerkesztés] Észak-atlanti Tanács

Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti ("állandó képviselők"), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.

[szerkesztés] Védelmi Tervező Bizottság

Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak.

[szerkesztés] Nukleáris Tervező Csoport

Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása

[szerkesztés] Főtitkár, Titkárság

A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.

[szerkesztés] Katonai Bizottság

A NATO legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.

[szerkesztés] Bizottságok és ügynökségek

A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.

[szerkesztés] Parancsnokságok

A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.

[szerkesztés] Euro-atlanti Partnerségi Tanács

Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.

[szerkesztés] Története

A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washington, D.C.-ben.

[szerkesztés] Szembenállás a Varsói Szerződéssel

A Szovjetunió – Varsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét. A Varsói Szerződés a hidegháború megszűnésével felbomlott.

[szerkesztés] A NATO bővítése

1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott további öt, 2004. május 1. óta az Európai Unió tagállama (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia), továbbá Bulgária és Románia.

[szerkesztés] A NATO főtitkárai

1. Hastings Lionel Ismay, 1st Baron Ismay (Egyesült Királyság): 1952. április 4-étől 1957. május 16-áig,
2. Paul-Henri Spaak (Belgium): 1957. május 16-ától 1961. április 21-éig,
3. Dirk Stikker (Hollandia): 1961. április 21-étől 1964. augusztus 1-jéig,
4. Manlio Brosio (Olaszország): 1964. augusztus 1-jétől 1971. október 1-jéig,
5. Joseph Marie Antoine Luns (Hollandia): 1971.október 1-től 1984. június 25-éig,
6. Peter Carington, 6th Baron Carrington (Egyesült Királyság): 1984. június 25-étől 1988. július 1-jéig,
7. Manfred Wörner (Németország): 1988. július 1-jétől 1994. augusztus 13-áig,
8. Sergio Balanzino (Olaszország): 1994. augusztus 13-ától 1994. október 17-éig
9. Willy Claes (Belgium): 1994. október 17-étől 1995. október 20-áig,
10. Sergio Balanzino (Olaszország): 1995. október 20-ától 1995. december 5-éig
11. Javier Solana (Spanyolország): 1995. december 5-étől 1999. október 6-áig
12. George Robertson (Egyesült Királyság): 1999. október 14-étől 2004. január 1-jéig
13. Jaap de Hoop Scheffer (Hollandia): 2004. január 1-jétől

[szerkesztés] Lásd még

• Katonai szabvány

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• North Atlantic Treaty Organization
• NATO archívum
• A NATO első fél évszázada - László Balázs cikke az Európai Utasban
• Pirityi Sándor: Ötvenöt éves a NATO
• Manley kemény üzenetet küldött a NATO-nak - Cikk a Kanadai Magyar Hírlapban
• Kompromisszum az afganisztáni misszióról - Cikk a Kanadai Magyar Hírlapban
• NATO.lap.hu - linkgyűjtemény

[szerkesztés] Források